Augusztus 7-én, csütörtök reggel megérkeztem Zsámbékra, ahol egy érdekes történelmi előadást hallgattam meg az ejtőernyőzés múltjáról. Utána elméleti oktatás keretében ismertették az MC-6 ejtőernyő működését és sok más fontos dolgot, amiket a gyakorlat során tudtunk hasznosítani. Majd délután elindultunk Lengyelországba.
Péntek reggel először elméletet tanultunk, azt követően pedig gyakoroltuk az ejtőernyő irányítását és a földet érést is.
Szombaton is gyakoroltunk még egy keveset, és utána pedig megkezdtük a felszerelés felvételét. Ezek után odasétáltunk a géphez és megpörgettük a rotort. Beszállás után pedig már csak az ugrásra koncentráltunk. 800 méterről ugrottunk. Az ugrás pillanata egy felejthetetlen érzés. A csend, ami ott van fent, az nem írható le szavakkal. A földet érés egy remek érzés, de már ott és akkor vártam a következő ugrást. Háromszor ugrottunk. Délután, az ugrásokat követően pedig megkezdődött az átadási ceremónia, ahol oklevelet, ugrókönyvet, felvarrót és kitűzőt kaptunk. Felemelő érzés volt! Büszkén mondhatom ejtőernyős vagyok!

Karáth Áron, kadét